Médium/média: tömegközlési és tájékoztatási eszköz(ök).

1., A sajtó műfajok

rendszerezés alapja:

-     megjelenés rendszeressége

o    napilap

o    hetilap

o    havilap …

-     megjelenés és terjesztés helye

o    országos /határon túli

o    regionális

o    helyi

o    intézményi (pl.: iskolai)

-     tartalom

o    politikai/közéleti

o    szórakoztató

o    vegyes

-     célközönség (fiatalok, művészek, bizonyos szakmabeliek…)

-     nyelv

o    egynyelvű

o    két- vagy többnyelvű

-     tájékoztató (információs), vagy véleményközlő (publicisztikai)

A tájékoztató sajtóműfajok

a., hír: friss, közérdekű, fontos, és válaszol az alap kérdésekre (5W + H szabály)

-     hosszúság alapján

o    kishír: 4 kérdés (who? what? when? where?)

o    nagyhír: 6 kérdés (alap 4 + why? + how?)

-     hírindítás alapján

o    kartácshír (in medias res)

o    paródia hír (vmilyen részlettel indít)

b., információ: hír alapja. Ha az információ túl hosszú ahhoz, hogy egy hírbe beleférjen, akkor maga az információ jelenik meg. Tehát az információ hírek összessége.

c., közlemény: közérdekű információt tartalmazó üzenet, a sajtó szó szerint adja közre

d., tudósítás: hír rokona, a különbség: a~készítője személyesen jelen volt az eseményen

e., riport: cselekménye van, az eseményekről úgy tudósít, hogy a résztvevőket is megszólítja, tipikus tagolása (bevezetés, leírás, befejezés)

f., interjú: a riporthoz hasonlóan párbeszédes, a különbség, hogy a riportban az újságíró cselekvő, az ~ban viszont csak faggató (kérdései által tudunk meg információkat)

A véleményközlő sajtóműfajok

a., cikk: kevert műfaj → összekeveredik a tényközlés a cikkíró véleményével, gyakran illusztrációk színesítik

b., kommentár: másként hírmagyarázat → hírek megértését segíti elő háttérmagyarázatokkal

c., glossza: rövid, tömör, szókimondó, ironikus; személyes hangvételével az olvasó érzelmeire, humorérzékére hat

d., jegyzet: hétköznapi esemény stíluseszközökben gazdag leírása, cél: elgondolkoztatás

e., nyílt levél: ismert, vagy fiktív személynek szól, témája közérdekű, formája levélszerű

f., olvasói levél: olvasók véleménye, hozzászólása, tanácskérése; általában rövidítve, vagy átdolgozva jelennek meg

g., kritika: vmilyen műalkotást (irodlami, színházi, zenei, film…) mutat be, értékel

   - ismertetés: ajánló módon mutat be egy művet, vagy alkotót

   - recenzió: értékel és értelmez is

   - bírálat: részletes recenzió, kifejti a mű üzenetét és helyét az alkotó munkásságában

Megjelennek még a tudományos szaksajtóban tanulmányok, monográfiák és esszék.

2., A rádiós műfajok

rendszerezés alapja:

-     terjesztés köre (lásd. sajtó)

-     fenntartó

o    közszolgálati (állam tartja fönn)

o    kereskedelmi (magánerőből és reklámokból működik)

o    civil (kisebb közösség által működtetett)

-     műsorok témakörei

o    egyprofilú

o    többprofilú / vegyes

műsortípusai:

§    hír, információ, krónika, politikai műsorok

§    hirdetés, reklám

§    zenei műsorok

§    beszélgetős

§    korosztályi műsorok (gyermek, ifjúsági, nyugdíjas…)

§    kisebbségi, vallási

§    tudományos-ismeretterjesztő

§    művészeti-irodalmi

§    szórakozató műsorok, vetélkedők

§    sportműsorok

§    szolgáltató

§    folytatásos

Írott anyagot előadó műfajok

alapjuk minden esetben írott szöveg (pl.: hír, levél, glossza, levél, ismeretterjesztő előadás)

Hangos anyagok / elsődleges rádiós műfajok

közvetlenül a rádió számára készülnek (vagy felvételről megszerkesztve, vagy élőben)

élőadás pl.: interjú, riport, vitaműsor, telefonos műsor, játék

3., Televíziós műfajok

rendszerezés alapja

-     kiterjedtség: világméretű, országos…

-     működtető : közszolgálati / kereskedelmi

-     műsorok jellege: egyprofilú/többprofilú

-     élőadás / konzervműsor

műfajai összetettek, mert nem csak a nyelv, hanem a kép is kifejezőeszköze, ezért csak pl.:

-     hírműsorok, híradó

-     dokumentumműsorok

-     ismeretterjesztő műsorok

-     folytatásos teleregény

-     reklám

-     TV show

-     film

-     közvetítések