- Nos. Hol is kezdjem – járkál fel s alá-… Tudja, miért ment el az elődje?

 - Nem…Nem, uram.

 - Hm. Nagy hiba. Szóval. Azt minden bizonnyal ugye tudja, hogy az iroda irányába, szerződése értelmében, bizonyos szolgáltatásokkal tartozik nekünk, amiért fizetést kap.

 - Igen – bólogat.

 - Amennyiben szolgáltatásaival elégedett vagyok, azt azzal mutatom, hogy továbbra is alkalmazom. Mint ebből gondolhatja, az elődjét azért bocsájtottam el, mert nem elégítette ki minden vele szemben támasztott igényt.

 - Minden bizonnyal igaza volt, uram, ha elküldte.

 - Hm, ez tetszik. Tudja maga, hogy kell hízelegni, ugye, Lawthorne? Na látja. Vannak olyan szolgáltatásai, amivel az én kedvemre tehet. És minél inkább látom az ilyen dolgokra való törekvéseit, annál elégedettebb vagyok magával. És minél elégedettebb vagyok magával, annál jobb kedvemben vagyok. Ha pedig jó a kedvem, akkor lehet velem esetleges fizetésemelésekről is beszélni. Érti már? – ül le Emily mellé a kanapéra.

 - Azt hiszem.

 - Szóval Emily, tudja, mi a dolga az én alkalmazásomban?

 - Először is nem elkésni.

 - Eddig jó.

 - Ha bejövök, kávét főzök a főnök úrnak.

 - Rendben.

 - Mellé teszem a cukrot, a tejszínt, és behozom.

 - Igen –bólogat a férfi, miközben alig észrevehetően közelebb csúszik a titkárnőhöz.

 - Majd ezek után leülök a gép elé, és lelkiismeretesen elvégzem a munkámat. Átnézem a beérkező leveleket, továbbítom őket, amennyiben szükséges. Telefonokat intézek, elvégzem a kijelölt feladataim, üzeneteket továbbítok, találkozókat intézek…

 - Remek, Emily. Ám mindez egy gyakornok dolga. Egy próbaidős titkárnőé. Ha továbbra is itt akar maradni, ezentúl több feladata is lesz.

 A lány, látván főnöke közeledését, hátrébb csúszik a díványon, kezeit szemérmesen ölébe helyezi.

 - M-mint például? – pirul el szemlesütve, és reméli, hogy főnöke még végtelenül sem gondol arra, ami az ő fejében kering sötéten és ijesztően. Még a hideg is kirázza.

 - Tudja Emily, magácska igencsak csinos, és ezt nehéz nem észrevenni. Fiatal, egyedülálló, pályakezdő. Bár van feleségem, de az utóbbi években kissé elhidegültünk egymástól. Kár, pedig én kedvelem a szenvedélyt, de ő egyszerűen már nem érez irántam semmit. Nem tagadom, nem csupán egy alkalmazottam ajánlása, vagy végzettsége miatt vettem önt fel.

 - Kérem, hagyja abba – rémül meg a lány, még jobban hátra húzódva.

 Háta beleütközik a kanapé kartámaszába, tovább nem csúszhat. A kissé túlsúlyos, kopaszodó férfi megfogja a finom, törékeny kart, mohó csókolgatásba kezd. Először csak a kézfejet, majd egyre feljebb és feljebb halad, kicsi, csillogó, nyálas foltokat hagyva a fehér bőrön.

 - Fejezze be! Engedjen el, uram!

 - Ugyan Emily, ön itt akar maradni. Jól gondolja meg, mit mond, mivel nem hiszem, hogy máshol is ilyen könnyen és gyorsan kapna állást, ráadásul ilyen jó fizetés ellenében. Ráadásul… Ezt az összeget még meg is toldanám. Mennyit akar? Kétszer ennyit? Háromszor?

 - Nem vagyok eladó! Kérem, hagyjon békén! El akarok menni!

 - És mégis hová –ragadja meg hirtelen csípőjénél fogva-? Maga egyedül él. Velem nemcsak egy jól fizető főnököt, de egy szenvedélyes szeretőt is nyerne, aki imádja magát, minden porcikájában! Emily, akarom magát!

 - Segítség! – sikítja még utoljára, mielőtt főnöke szája rátapad az övére.

 Karmol, rúgkapál és hadonászik, tőle telhető legjobban védekezik, de hiába. A férfi sokkal erősebb nála. Hanyatt dönti és fölé helyezkedik. Egyik kezével úgy-ahogy lefogja őt, a másikkal heves vetkőztetésbe kezd. Emily sikítozik, segítségért könyörög. Mégsem hatja meg a már igencsak nekilendült férfit. Cipzár húzódik, ruha szakad, könnyek folynak. Az ajtó nagy csattanással vágódik ki. Megjelenik egy másik alak, aki hatalmas lendülettel rántja vissza a zokogó Emilyről a férfit, majd heves indulatoktól vezérelve, nagy elánnal ütközteti öklét a főnök arcával. Az tompa puffanással terül el, s ott marad, ájultan.

 John a lányra borítja kabátját, s karjába veszi a szinte már öntudatlanságig süllyedt Emilyt. Kifelé még ügyesen kezébe kapja az íróasztalról megmentettje táskáját, majd lecipeli – működő lift híján a lépcsőn -, gyengéden kocsija hátsó ülésére fekteti és hazaviszi őt magához.