Wednesday, 17 Oct 2018, 12:18

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 9 A magyar nyelv nyelvváltozatai

    9.tétel

     

    Az emberek kisebb-nagyobb közösségeknek a tagjai. Ezek a kis-, és nagyközösségek, csoportok szokásokban, értékekben eltérnek egymástól. Nyelvük, nyelvhasználatuk is más, ezért nyelvközösséget alkotnak. A nyelvváltozat nem önálló nyelv, hiszen alapvetően nem különbözik a köznyelvtől, így szókészleti rétegződésről beszélhetünk. A szókészleti rétegződést meghatározó legfontosabb tényezők: földrajzi, társadalmi hovatartozás, foglalkozás, életkor, magatartás, írásbeliség-szóbeliség és a témakör.

    Minden ember több nyelvközösségnek a tagja, több nyelvváltozatot ismer, amelyekből mindig a beszédhelyzetnek megfelelőt választja ki. Minden embernek van csak őrá jellemző nyelvváltozata, kedvelt kifejezései, mondatszerkezetei, szólásai, amelyek együttesen a szavajárást alkotják (idiolektus).

    A legfontosabb nyelvváltozatokat, szókészleti rétegződéseket így ábrázolhatjuk:

    nemzeti nyelv

    irodalmi nyelv

    köznyelv

    szleng

    regionális köznyelv

    társadalmi rétegződés: szociolektusok

    szaknyelvek

    korosztályi, rétegnyelvek

    földrajzi tagolódás: nyelvjárások

    családi nyelv

    egyéni nyelv

    Megfigyelték, hogy a családi (familiáris) nyelvhasználat ugyancsak sok eredetűséget mutat. A gyerekek véletlen, téves elszólásai megmaradhatnak, családi szóláskészlet alakulhat ki. Pl. testvérbácsi, fellőtték már a pizsamát (=a gyerekek mehetnek aludni).

    Minden nyelvre jellemző, hogy földrajzilag (tájanként) és társadalmilag (szociológiai szempontból) tagolódik. A földrajzi tagolódásból alakulnak ki a nyelvjárások (dialektusok), a társadalmiból a szociolektusok (csoportnyelvek, szaknyelvek, korosztályi és rétegnyelvek).

    Nyelvjárások: A nyelvjárástípusok nem különíthetők el élesen, főleg hangtani, szókészletbeli különbségeket találhatunk közöttük, amelyek a megértést nem befolyásolják. A magyar nyelv 8 nyelvjárástípusát különböztetjük meg: nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc, északkeleti, mezőségi, ill. székely és csángó nyelvjárástípus. Mi a palóc nyelvjárástípusba tartozunk (ez a „legajakrésesebb” nyelvjárás)

    Szociolektusok: Egy-egy mesterség, foglalkozás speciális nyelvváltozata a szaknyelv. Az azonos szakterületen használt jellemző szavak összessége a szakszókincs (terminológia) (pl. aksi, difi, fékrásegítő). Az idegen szavak leginkább a szakszókincs felől érkeznek a nemzeti nyelvbe. A szaknyelvek közé tartoznak az ún. hobbinyelvek (az egyes szabadidős tevékenységeknek sajátos szóhasználata van). A csoportnyelv sajátos nyelvváltozatai még a korosztályi vagy rétegnyelvek. Itt a legfontosabbak az ifjúsági és diáknyelv, amelyeknek legfőbb jellemzői a humor, szemléletesség, ötletesség. Pl. bűzrúd (cigaretta), csontrakéta (magas, vékony ember), lemázol (pofont ad). A szaknyelvek és a korosztályi nyelv határán helyezkedik el katonanyelv (bakanyelv). A tolvajnyelv vagy argó elkülönülésre, titkosságra törekvő csoportnyelv, elemei azonban folyamatosan átáramlanak a diáknyelvbe és a szlengbe. Pl. bugázás (alkalmi lopás), linkre megy (bizonytalanra megy).

    A nemzeti nyelvet két nagyobb részre osztjuk: irodalmi és köznyelv. A köznyelv a nemzeti nyelv beszélt változata, az irodalmi nyelv a köznyelv írott változata. Köznyelven szól hozzánk a televízió és a rádió, ezt a normatív nyelvváltozatot sztenderdnek is nevezzük. Szlengnek nevezzük a alacsonyabbrendű köznyelvet, a bizalmas társalgási stílust. Nyelvteremtő, nyelvmegújító erő jellemzi, viszont elkülönülés szándéka és az értékek megkérdőjelezése is megjelenik benne. Pl. ciki, gittes, a béka segge alatt van.

    Természetesen a köznyelv sem egységes, vannak helyi, területi változatai. Ezek a regionális köznyelvek, amelyeknek nyelvjárási színezetük van. A vidéki városok nyelvhasználatát nem köznyelvinek, hanem regionális köznyelvinek tartjuk.

    Előfordulhat, hogy az ember rákényszerül arra, hogy nyelvet váltogasson: ez a kétnyelvűség (bilingvizmus ) állapota. Kisebbségi, nemzeti területeken az emberek családi, baráti környezetben anyanyelvüket, hivatalos környezetben pedig a hivatalos államnyelvet használják.

    A mai magyar nyelvváltozatok szókincsének összegyűjtése és szótári közzététele folyik. Az egyes nyelvváltozatokat, szókészleti rétegeket különböző szótárak tartalmazzák. Vannak nyelvjárási szótárak, csoportnyelvi gyűjtések, diáknyelvi, katonanyelvi, szaknyelvi, és szlengszótár is.

     

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (22 Apr 2014) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 188 | Tags: magyar, érettségi, nyelvtan, TAVASZ, 2014, nyelvváltozatai, nyelv | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2018
    Free web hostinguCoz