Thursday, 28 Mar 2024, 14:22

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 8 A magyar nyelvtörténet forrásai, a nyelvemékek

    8.tétel

    A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak.

     

    1. A nyelvemléktípusok:

     

                       -  szórványemlékek

                       -  glosszák, szójegyzékek, szótárak

                       -  kéziratos szövegemlékek

                       -  nyomtatott szövegemlékek

     

    Szórványemlékek:  idegen nyelven írt források, melyekben magyar szavak csak elszórva jelennek meg. Ezen szavak többsége valamilyen tulajdonnév (személynév vagy földrajzi név), amelyet nem tudtak idegen nyelvre lefordítani.

    Glosszák: a szövegek megértését segítő lapszéli vagy sorok közé beírt jegyzet, leggyakrabban latin szövegekben fordult elő.

    Szójegyzékek: a szótárak helyett használták és fogalomkörök szerint csoportosították őket. Latin nyelven íródtak és a latin szavak fölé írták a magyar jelentést.

    Szövegemlékek: már összefüggő, magyarul írt szövegek. Vannak hosszabbak, rövidebbek, nyomtatottak, kézzel írottak, egyházi és világi témájúak.

     

    2. A magyar nyelv nyelvtörténeti korszakai:

    Előmagyar kor (ie. 4. évezred – ie. 500) – a magyar nyelv még nem különül el.

    Ősmagyar kor (ie. 500 – 896) – nyelvünk önálló fejlődésének nyelvemléktelen korszaka.

    Ómagyar kor (896 – 1526) – megjelennek az írott nyelvemlékek

     

    A) Szórványemlékek: idegen nyelvű (latin, görög) szövegbe ágyazott magyar nyelvű elemek (földrajzi nevek, családnevek főleg).

     

    Külföldi eredetű:

     

    950-951: Bíborban született Konstantinos bizánci császár A birodalom kormányzásáról című könyvében a görög nyelvű szövegben: Álmos, Árpád, Tisza, Maros, Etelköz.

     

    Hazai eredetű:

     

    1000 k.: A veszprémvölgyi apácák adománylevele (görög nyelvű)

    1055: A Tihanyi Apátság alapító levele.( I. András; latin nyelvű szövegben 58 magyar szó- és szókapcsolat; az első magyar mondat: „Fehervaru rea meneh hodu utu rea” =Fehér- várra menő hadi útra.)

    1208-1235: Váradi Regestrum – váradi székeskáptalan jegyzőkönyve

    1200 k.: Anonymus: Gesta Hungarorum – magyar királyok és nemesek származását írja le

     

    B) Szövegemlékek: hosszabb, összefüggő szövegek latin nyelvű kódexekbe ágyazva.

     

    1192-1195: A legelső magyar  nyelvű összefüggő szövegemlékünk a Halotti beszéd és Könyörgés 32 soros, a latin nyelvű Pray-kódexben maradt fenn. Szerzője ismeretlen. A beszéd a latin szöveg magyaros  átdolgozása. Az összes finnugor nyelv első szöveg- emléke.

    1200 k.: Königsbergi töredék és szalagjai – nagy terjedelmű volt, de felszabdalták (a könyv gerincét erősítették vele, a kódex elé tették védőlapnak) – hiányos

    1300 k.: Az első magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária siralom (egy latin siratóvers magyar fordítása). Szerzője ismeretlen. Ómagyar nyelven keletkezett. A Leuweni-kódex 134. lapján található; 1922-ben fedezte fel Belgiumban Gragger Róbert.

    1315 k.: Gyulafehérvári sorok – rímszerűen összecsengő prédikációvázlat

     

    C) Kódexek: Nagy terjedelmű, kézzel írott könyvek.

     

    1372-1400: A legrégibb magyar nyelvű a Jókai-kódex. Assisi Szent Ferenc életéről szól.

    1450 k.: Huszita Biblia (az első magyar Bibliafordítás; Tamás  és Bálint pap munkája; a Bécsi-, a Müncheni-, és az Apor-kódexben maradt fenn).

    1476: Ének Szabács viadaláról – első históriás énekünk. Mátyás dicsőséges haditettéről szól. Világi témájú nyelvemlék.

    1494 e.: Festetics kódex – Kinizsi Pálnénak készült imádságos könyv

    1490 k.: Soproni virágének – a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke.

    1510: Margit-legenda: Margit csodálatos életét beszéli el; Ráskay Lea domonkos-rendi apáca másolta.

     

    D) Glosszák: lapszéli vagy a sorok közé írt jegyzet.

     

    1410 k.: Marosvásárhelyi glosszák

    1490: Szalkai-glosszák – Készítette: Szalkai László

     

    Szójegyzékek: Szótárak helyett használták.

     

    1395 k.: Besztercei szójegyzék

    1410 k.: Schlägli-szójegyzék

     

    Középmagyar kor (1526 – 1772) a mohácsi vésztől a hazai felvilágosodás kezdetéig

     

    1527: az első magyar nyomtatvány; Sylvester János: Latin nyelvtan magyar értelmezésekkel

    1538-39: Dévai Bíró Mátyás: Magyar Helyesírás

    Több bibliafordítás.

    1590: az első teljes bibliafordítás – Károli Gáspár: Szent Biblia; Vizsoly

     

    A magyar költészet gyökerei:Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemissza Péter, Balassi Bálint, Heltai Gáspár munkássága.

     

    1610: Szenczi Molnár Albert: Új magyar nyelvtan

    Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen munkássága.

    1653: Apáczai Csere János: Magyar enciklopédia

    A XVI.sz. közepén találták fel a könyvnyomtatást. Első nyomtatott szövegemlékek:

    1533: Komjáti Benedek: Szent Pál leveleinek fordítása ; Nyomtatás helye: – Krakkó

    1536: Pesti Gábor: Új Testamentum-fordítása ; Nyomtatás helye: – Bécs

    Első hazai nyomdászaink: Hess András- Buda, Abádi Benedek- Sárvár-Újsziget, Heltai Gáspár- Kolozsvár, Hoffgreff György- Kolozsvár, Huszár Gál és fia, Dávid könyvsajtója- vándornyomda

     

    Újmagyar kor (1772 – napjainkig) megjelenik a magyar nyelvtudomány, a nyelv tudatos ápolása; Kazinczy vezetésével megindul a nyelvújítás mozgalma

     

    1772: Bessenyei György: Ágis tragédiája, Magyarság című röpirata: „Minden nemzet a maga nyelvén lett naggyá, de idegenén soha sem.”

    1825: MTA: Széchenyi István a létrehozója.

    1832: az első helyesírási szabályzat megjelenése: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (Vörösmarty Mihály munkája).

    1844. évi II. törvénycikk: a magyar nyelv államnyelvvé tételéről szól (a latint váltja fel).

    1872: megindul a Magyar Nyelvőr című folyóirat.

    1905: megindul a Magyar Nyelv című folyóirat.

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (22 Apr 2014) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 853 | Tags: magyar, érettségi, nyelvtan, TAVASZ, 2014, forrásai, nyelvemlékek, nyelvtörténet | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2024
    Free web hostinguCoz