Tuesday, 12 Dec 2017, 07:27

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 5 A szókészlet sajátosságai és változásának módjai

    5.tétel

    Szókészlet:

     

    a nyelv alapvető építőeleme

    a nyelvek szókészlete hosszú idő alatt, korszakról korszakra alakul ki, növekszik

    egy nép életében bekövetkező változások az általa beszélt nyelv szókincsében tükröződnek legközvetlenebbül

    - magyar nyelv: ősi finnugor alapszókincs

     

    – elenyésző, de a belső szóteremtés erősebb, így a mai magyar nyelv legnagyobbrészt magyar szavakból áll, csak kevés a jövevény

     

    - vagy idegen szó

    -a történelem során találkozó népek nyelvei is érintkeznek; ennek során szavak kerülnek át egyik nyelvből a másikba és lassan meghonosodnak

     

    Magyar nyelv:

     

    1. a honfoglalás előtt török népekkel érintkezett – műveltségváltás – az átvett szavak tükrözik (állattartás, vadon élő állatok nevei, lakóhely és berendezés szavai, társadalmi és szellemi tevékenység, stb)

    2. szlávok – a honfoglalás előttől kb napjainkig – több ezer kölcsönszó

    3. korai németből átvett szavak (polgár, püspök, herceg) – városokkal, kereskedelemmel összefüggő szavak, főúri társaság nyelvhasználata, étkezés, katonai nyelvhaszn., kultúrnövényzet

    4. latin jövevényszavak – a középkori latinból, sok közöttük egyházi körökben, iskolai életben, tudományos szavak, orvosi szavak, hónapnevek

    5. újlatin kapcsolatok: francia szavak a XVIII-XIX. századból, kevés olasz jövevényszó, ezek katonai, színházi, zenei, kereskedelmi szavak, stb

    6. nemzetközi műveltségszavak: nagy világnyelvek közvetítésével, elsősorban a tudományos körökben, forrásuk ált. görög & latin; vándorszavak (régi kultúrák elemeit nevezik meg)

    7. modern nemzetközi szavak: felvilágosodás korától, német közvetítéssel

    8. tükörszavak: az átvevő nyelv hangalakjával fejeznek ki kölcsönvett idegen tartalmat (pl. anyag – matéria, mater; egyetem – universitas, uni)

    9. jövevényszó & idegen szó: nem egyértelmű a határ, idegen eredetűek, idegen hangzásúak, de beilleszthetők a magyar nyelvtani rendszerbe; azok válnak idegen szóból jövevényszóvá, amiknek nincs magyar megfelelője; az idegen szavak és magyar megfelelőjük között hangulatbeli, stílusbeli különbség lehet; ha ugyanazt jelentik, felcserélhetők – kiszorítják valamelyiket

     

    A magyar nyelv szókészletének rétegei

     

    A szókészlet változása-külső és belső okok-külső: környezet változás, életmód változás, új eszközök megismerése-belső ok: nyelvi természetű változások-belső és külső forrású változás – a beszédben indul el, először kisebb közösség, majd szélesebb körök nyelvhasználatában-régen ösztönösebb folyamat, ma a szótárak, a köznyelvi norma, a nyelvtan miatt szabályozottabban megy végbe-újító egyéni szóhasználat akkor lesz nyelvi tény, ha az egész társadalomban elterjed.

     

    A szókészlet változása belső forrásból:

     

    szóteremtés: ösztönös nyelvi tevékenység, egy hangsor önálló jelentést kap, pl. indulatszavak, hangulatszavak

    jelentésfejlődés: a nyelvi elemek a gyakori együtthasználat során jelentésváltozáson mennek keresztül

    szóalkotás: tudatos nyelvi tevékenység, meglévő nyelvi elemek összekapcsolása, több módja létezik:

    szóképzés: a honfoglalás idején kb 50 elemi, többfunkciós képzőnk volt, pl: -d ami lehet: igeképző (mozog-mozdul), kicsinyítő képző (Árpa-Árpád), településnév képző (Szeg-Szeged) és l: igeképző (mozog-mozdul)

    képzőbokrok kialakulása: elhalványul a képző jelentése, és így még egy képző csatlakozik hozzá. Eredeti képző megismétlése, hasonló jelzésű képző, más jelentésű, valamint passzív és inaktív képzők

    szóösszetétel: alá vagy mellérendelő szintagmatikus kapcsolat. Alanyi alárendelés: napsütötte, tárgyi: favágó, mellérendelő lehet kapcsolatos (búbánat), ellentétes (jöttment), jelzős szóösszetételek: minőség, mennyiség, birtokos jelzős

    ragszilárdulás: a határozók kialakulásának jellegzetes módja – a tő és rag kapcsolata idővel elhomályosul, és olyan szorossá válik, hogy a nyelvérzék alapszónak érzi a korábban ragozott szót, például táv-ol-ról

    elvonás: ha a nyelvérzék egy-egy tőszó végét képzőként ételmezi,és leváltásával új szót hoz létre, az negatív szóképzés (perel-per)

    mozaikszók, köznévvé ill. tulajdonnévvé válás által is bővül a szókincs

     

    A szókészlet változásai külső forrásból

     

    -idegen eredetű szavak között találhatóak:

    bizonytalan eredetűek

    – átvettek, de nem lehet tudni honnan,

     

    ismeretlen eredetűek

     

    – lehet, hogy ősi örökség, nem lehet tudni mi az átadó nyelv,

    nemzetközi vándorszó

    – azaz műveltségszó, latin eredetű, modern nemzetközi szavak-idegen szavak

    – ideiglenes jelleg, jövevényszavak

    – alkalmazkodnak hangzásvilágukban az átvevő nyelvhez,

     

    toldalékfonémák-csoportosítás:

     

    időrend és átadó nyelv szerint

    -ősmagyar kor

    – iráni eredetű jövevényszavak (tehén, tej),

    - csuvasos (török – kecske, disznó)

     

    - ómagyar kor

    – szláv eredetű szavak főként közigazgatással kapcsolatosak (megye),

    - német eredetű a városlakó életmóddal (gróf),

    - latin eredet a kereszténységgel kapcsolatban (juss)

     

    -középmagyar kori

    - francia hatás (kilincs, lakat),

    - olasz eredet, reneszánsz szókészlet, hangszerek (trombita, mandula, gondola),

    - oszmán töröktől ismeretlen tárgyak (mamusz, harács),

    - román jövevényszavak (cimbora, poronty)

     

    A magyar nyelv szókészletének rétegei

     

    Nyelvi rétegek (és stílusszintek) a szókészlet alapján:

    A jelenkori, szinkrón nyelvi helyzet tényezői:

     

    közömbösség, szavaink nagy részét – alapszókincs – kötöttség nélkül használjuk

    igényszint: irodalmi nyelv

    területiség (vízszintes tagolódás: földrajzi-táji szempont: nyelvjárások)

    társadalmiság (függőleges tagolódás: réteg- vagy szociolingvisztikai szempont); foglalkozás szerinti rétegek (szaknyelv, tudományok nyelve, művészetek nyelve, politikai nyelvhasználat, hivatalos nyelv, divat nyelve, diáknyelv); társadalmi csoportok szerinti (társalgási nyelv, közéleti nyelv, ifjúsági nyelv, családi nyelv)

    témakör (tematikus vagy csoportszempont)

    kommunikáció megnyilatkozásának módja (szóbeliség vagy írásbeliség)

    nyelvi magatartás (trágár, durva, bizalmas, semleges, választékos, ünnepélyes)

    életkor (pl. ifjúsági nyelv)

    gyakoriság

     

    A nyelvváltozatok rendszere:

     

    idiolektus, szavajárás: egyénre jellemző nyelvhasználat, kedvelt kifejezések, szólások, szerkezetek, szövegtípusok

    familiáris, családi nyelvhasználat: a szókincs részévé válnak a gyerek első próbálkozásai, tévesztései, szófordulatai

    szociolektus, csoport-, szaknyelv: társadalmi nyelvváltozat; foglalkozás, munkahely, a kortárscsoport, szabadidős tevékenységek és a nem is meghatározza a nyelvhasználatot; ide sorolandó a hobbi- és sportnyelv, a politikai nyelvhasználat, divatnyelv, ifjúsági- és diáknyelv (szleng: alacsonyabb rendű köznyelv) is

    zsargon: legszűkebb szakmai nyelv, sok benne az idegen nyelvi elem

    argó: tolvajnyelv

     

    Beszédrétegek:

     

    élőszó

    félproduktív

    reproduktív

    interpretatív

    felolvasás

     

    A beszéd hangzásának stílusszintjei:

     

    igényes norma

    átlagos norma (sztenderd)

    igénytelen beszédmód

     

    Történeti változásokra utaló tényezők:

     

    élőnyelvi szavak

    archaizmusok

    neologizmusok

    feltűnő neologizmusok (idegen szavak)

     

    A magyar szókészlet rétegei:

     

    Ősi örökség:

     

    az uráli, finnugor és ugor korból maradt fenn; mintegy 700 ősi szóelem a finnugor korból, 70-70 az uráli és ugor korból származó

     

    igék, leggyakoribb mediális, cselekvő igék:      van, lesz, marad, él, hal, szül; megy, áll, alszik, iszik, lát, játszik; ad, visz, hagy, fon, köt, varr, mos

    főnevek, testrészek:     kéz, láb, köröm, szem, fej, homlok, száj

    főnevek, rokonsági kifejezések:            anya, apa, fiú, nő, rokon, árva

    főnevek, vallási kifejezések:     ég, menny, éj, hajnal, villám

    melléknevek, tulajdonságok jelzése:      ó, új, agy, vén, lágy, vékony

    mennyiséget jelölő fogalmak:   egy, kettő, három, négy, öt, hat, húsz, száz

    névmások:       én, te, ő, mi, ti, ki?, mi?, ez, az

     

    Jövevényszavak:

     

    a vándorlás és együttélés során átvett szavak, melyek hangrendileg illeszkedtek a magyar nyelvhez, meghonosodtak, nem érezzük idegennek őket

     

    iráni      tej, tíz, vám, vásár; alán: asszony, híd

    ótörök (csuvas)k. 300 szó         bika, borjú, disznó, tyúk, búza, eke, bor, gyöngy

    oszmán-török kb. 30 szó          dívány, findzsa, pamut, dolmány

    szláv: kb. 500 szó; bolgár, cseh, lengyel, orosz, szerb-horvát, bosnyák, szlovák, szlovén, ukrán           palota, zarándok, csésze, bekecs, galuska, jász, tanya, borostyán, kupica, boróka, lekvár, kasza malac, zablaharisnya, kalamajka

    német kb. 400 szó        herceg, bognár, farsang, zokni, zsemlye

    latin kb. 200 szó           káptalan, mise, pápa, eklézsia, akác, citrom, patika

    francia kb. 10 szó         címer, kilincs, tárgy

    olasz kb. 100 szó         kastély, rizs, táska, torzsa, dús

    román kb. 150 szó        cimbora, ficsúr, mokány, tokány, pulya

    angol    meccs, futball, dzsentri, nejlon, lord, löncs

    cigány  csaj, csávó, csór, góré, kajál

    jiddis    gój, jampec, jatt, kóser

     

    Értékelő szempont (stílusrétegek) szerinti tényezők:

     

    eszményített nyelvváltozatok szempontjai (normatív, nem normatív)

    stíluskategória, stílusréteg

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (22 Apr 2014) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 337 | Tags: érettségi, sajátosságai, változásának, nyelvtan, szókészlet, és, TAVASZ, 2014, módjai | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2017
    Free web hostinguCoz