4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok

Kommunikáció: a. tájékoztatás, információk közlése, cseréje

 b. legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit

Kommunikációs tényezők:

Résztvevők: feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek

címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol

Üzenet

Kód: 1. az üzenetet kifejező összefüggő jelek

2. lehet nyelvi és nem nyelvi

3. a komm. csak akkor hatékony, ha a kódot mindkét fél egyaránt ismeri→közös nyelvet beszélnek

Csatorna: közvetítő közeg, az infó továbbításának eszköze

Hallható (telefon)

Látható (levél)

Érezhető (tapintás)

Egyszerre többféle (beszélgetés)

Közös valóság és közös előismeret: mindkét félnek ismernie kell a világot ahhoz, hogy megértsék egymást; megfelelő ismeretek arról, amiről beszélgetnek

Közös előzmények: megkönnyítik a komm.-t, hiszen olyan dolgokról beszélnek, melyeket együtt éltek át

Beszédhelyzet: 1. a komm.-s közeg, melyben az üzenet megkapja teljes jelentését

2. ebben a jelentésben benne foglaltatik a helyzet belső és külső körülménye, a partnerek viselkedése – a köztük lévő nyelvi kapcsolat, a nyelvi és nem nyelvi jelek

Zaj: azok a tényezők, melyek a komm.-s folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet torzítják, eljutásukat a fogadóhoz gátolják

Csatorna(üzenet,kód)

Feladó ↔ címzett <<<>

Kapcsolat

a kommunikáció funkciói (beszédhelyzettől, üzenettől függően más-más célja lehet)

tájékoztató: 1. a feladó valamit közölni akar v. tájékoztatni vmiről

2. kijelentő mondatok

kifejező szerep: 1. a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni

2. óhajtó v. felkiáltó mondatok

felhívó: 1. cselekvésre szeretné késztetni a címzettet

2. felszólítások, felkiáltások

kapcsolatteremtő: beszélgetés, komm. megnyitása

kapcsolatfenntartó: megkérdezzünk partnerünket, érti-e, amit mondunk, figyel-e

kapcsolatzáró: komm. lezárása, elköszönés

esztétikai: az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés a célja

értelmező=metanyelvi funkció: magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk; metanyelvi szerepet tölthetnek be a nem nyelvi jelek is

a komm. típusai:

irányultsága szerint:

egyirányú (a hallgató nem töltheti be a feladó szerepét, pl. TV, előadás)

kétirányú (a beszélő és a hallgató szerepet cserél, pl. Beszélgetés, vita)

kommunikációs partnerek helyzete szerint:

közvetlen (a feladó és a címzett egy helyen egy időben van)

közvetett (a komm. nem egy térben v. időben zajlik)

(mindig nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével történik)

a tömegkommunikáció

- széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével