Tuesday, 22 May 2018, 13:06

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 3 A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

    3.tétel

     

    A mondat- és szövegfonetikai eszközök

    A mondat- és szövegfonetikai eszközök a beszédet kísérő zenei eszközök, melyek olyan nem nyelvi jelei a hangos kommunikációnak, amelyek alkalmazásával erősítik a mondanivalót az értelemre és a hallgatók érzelmeire hatva. Mondat- és szövegfonetikai eszköznek tekintjük a hangsúlyt, a hangerőt, a hanglejtést, a hangszínt, a beszédszünetet és a beszédtempót.

    A hangsúly

    A hangsúly a bizonyos szótagokra jutó hangerőtöbbletet, nyomatékot jelenti. Hangsúlyozással érzékeltetjük a mondat szerkezeti tagoltságát, érthetőbbé tesszük a hallgató számára a mondat gondolati tartalmát. Azok a szótagok, melyeket nagyobb hangerővel ejtünk, hangsúlyosak; a többi szótag, melyet átlagos erővel mondunk, hangsúlytalanok. Megkülönböztetünk szó-, szakasz- és mondathangsúlyt.

    - Szóhangsúly

    Szóhangsúly esetén megkülönböztetünk főhangsúlyt és mellékhangsúlyt. A magyar nyelvben a kiemelt szónak mindig az első szótagja a főhangsúlyos. Ez alól csak a mellérendelő összetételek és néhány indulatszó, valamint az erős érzelmi színezettel ejtett szavak jelentenek kivételt. A főhangsúly mellett a hosszabb szavakban megfigyelhetünk egy kisebb mellékhangsúlyt is.

    - Szakaszhangsúly

    Mondatainkat a hangsúlyozás kiesebb egységekre, szakaszokra bontja. Egy-egy ilyen szakasz hangsúlyos szótaggal kezdődik, és a következő hangsúlyos szótagig tart. A szakaszhangsúly mindig a szakasz elején áll. Az előtte lévő hangsúlytalan részt szakaszelőzőnek nevezzük.

    - Mondathangsúly

    Mondathangsúlyról akkor beszélünk, amikor a mondat valamelyik szakasza erősebb nyomatékot kap, Az mondathangsúlyossá válik. A mondathangsúlyos mondatokat nyomatékos mondatoknak nevezzük. Azok a mondatokat, amelyeknek nincs mondathangsúlyos részük, a nyomatéktalan mondatok. A leghangsúlyosabb mondatrész, az új közléselem a réma.

    A hangerő

    A hangerő megválasztása a z érzelmekre való hatás és a lényegkiemelés egy eszköze. A hangerőváltás pedig kiemelést jelez, és felkelti a hallgatóság figyelmét.

    A hanglejtés

    A hanglejtés, intonáció az egyén alaphangjának, hangmagasságának a beszéd közbeni változása, a beszéd dallama. Segítségével a beszédben értelmi és érzelmi különbségeket jelzünk. A hanglejtés több tényezőt tartalmaz, ezek a hangfekvés, a hangköz és a hangmenet.

    - Hangfekvés

    A hangfekvés a beszélő egyéni sajátossága, mely függ az ember testalkatától, természetétől, hangulatától is, de tudatosan is változtathatjuk. Beszélhetünk magas, közepes és mély hangfekvésről.

    - Hangköz

    A hangköz szorosan összefüggésben van a hangfekvéssel. Érzelmeink befolyásolják, hogy milyen hangközzel beszélünk. A vidám, derűs ember nagyobb hangközökkel, míg a szomorú ember kisebb hangközökkel beszél.

    - Hangmenet

    A hangmenet, vagy dallamvonal nyelvenként különböző. A hangmenetet meghatározzák a beszédben alkotott mondatok fajtái, egyéni beszédstílusunk, de tudatosan is alkalmazhatjuk. A magyar nyelvben a dallammenet iránya háromféle lehet: lebegő, ereszkedő vagy emelkedő.

    A hangszín

    A hangszín a beszédhangoknak, különösen a magánhangzók jellemző színez6etének egymáshoz való viszonya. Az embereket természetes hangszínükről ismerjük fel, ha nem látjuk őket. A hangszín érzelmek hatására, vagy az életkor miatt változhat, de az ember maga is képes a hangszín mesterséges változtatására, mélyítésére vagy magasítására.

    A beszédszünet

    Beszéd közben többféle szünetet alkalmazhatunk, ezeknek más-más a szerepük van. A szünet célja lehet belégzés, figyelemfelkeltés és a hatáskeltés. A csendnek, a megszólalás hiányának is kommunikációs jelentése van: a figyelem, az érdeklődés kifejezője. A beszédszünet tagolja a beszédet, elválasztja azt, ami nem tartozik egybe, illetve összetartja az egybetartozó részeket. A beszéd közben tartott szünetek nemcsak tagolják a mondanivalót, hanem erősítik a hangot, és időt hagynak a hallgatónak a gondolkodásra.

    A beszédtempó

    A beszédtempónak fontos szerepe van a szöveg megértésében, a hallgatóság meggyőzésében. A beszédtempó változtatása eszköz a fontos dolgok kiemelésére, a lényegtelenebbek elkülönítésére. A fontosabb dolgokat általában lassabban, míg a lényegeset gyorsabban mondjuk.

     

     

    Nem nyelvi jelek

    A beszédet kísérő nem nyelvi jelek rendszere, a metakommunikáció, mely befolyásolja a szövegértést, ezért ugyanolyan fontos, mint a szavak megfelelő használata, mivel kiegészíti a szóbeli közlést, így vagy megerősíti, vagy cáfolja, amit a beszélő mond. A metakommunikáció elsősorban a beszélő érzelmi viszonyát fejezi ki a befogadóhoz, a közlés tartalmához és a beszédhelyzethez. A beszédet kísérő nem nyelvi jelek a gesztusok, a testtartás, az arcjáték, a térközszabályozás és a külső megjelenés.

    Gesztus

    A taglejtés, a gesztus a test kifejezést szolgáló mozgása. Legfontosabb szerepe a beszédbeli közlés árnyalásában van. A gesztikulálás a beszédet kísérő fej-, váll-, kar és kézmozgás. Általában elmondható, hogy a hatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig érvényesül, s csak nagyon ritkán, - erős érzelmi feszültség esetén - terjed a váll fölötti részekre. A gesztusokat típusuk szerint csoportosíthatjuk.

    - Akaratlagos mozdulatok

    Csak az akaratlagos mozdulatok irányíthatóak tudatosan.

    - Akaratlan mozdulatok

    Ezek a mozdulatok nem szándékosak, és valamelyest ellenőrizhetőek.

    - Reflexmozgások

    A reflexmozgások többnyire csak a kézre terjednek ki, mivel a mozgóideg-központok és a kéz között szoros a kapcsolat. A természetes gesztusok mindig megelőzik azt a szót, amit kísérnek. A kézzel történő gesztusok hatásuk szempontjából lehetnek pozitív (felfelé fordított tenyér, határozott, közepes erősségű kézfogás), semleges (párhuzamosan elhelyezkedő tenyér), vagy negatív (lefelé, vagy a partner felé fordított tenyér) hatásúak.

    - Gesztusnyelv

    Olyan önálló jelrendszer, melyek körébe a süketnémák jelbeszéde, az ujjábécé és a sportágak kézjelei tartoznak.

    Testtartás

    A testtartás viszonyt, álláspontot fejez ki, így a testhelyzetnek nagy jelentősége van, ezért nem mindegy, hogy a beszélőnek büszke a tartása, vagy magába roskadt, hogy ül, vagy áll, hogy odafordul beszédpartneréhez, vagy elfordul tőle, hogy úgy ül, mint aki karót nyelt, vagy hintázik, billeg, izeg-mozog.

    Arcjáték

    Az arcjáték, a mimika az arcizmok mozgása révén közöl információkat, melyek részben a beszéd árnyalását szolgálják, részben önálló jelentéshordozók. A beszélő és annak mondandója akkor hiteles, ha a mimika alkalmazkodik a kimondott szavakhoz. Az arckifejezések nemcsak a pillanatnyi hangulatról, hanem tartós lelki tulajdonságokról is árulkodnak. A mimika a beszélőt és a beszédpartnerek közötti viszonyt jellemzi. Az arc elsősorban az érzelmek kifejezésének színtere. A szem, a szemöldök, a száj segítségével vagyunk képesek különböző érzelmek kifejezésére. A tekintet például gyakran a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás és a kapcsolatzárás, továbbá a bensőséges viszony kialakításának eszköze.

    Térközszabályozás

    A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Ezt a távolságot az eltérő kulturális szabályok és hagyományok, az együttes cselekvés sajátosságai, és a partnerhez való viszony befolyásolja. A beszélők közötti távolságot zónákra osztva mérjük:

    - Intim zóna: 15-45 cm.

    Csupán az egyénhez érzelmileg közelállók hatolhatnak az intim zónába. Ide tartoznak a szülők, a házastárs, a közeli barátok.

    A szoros intim zóna olyan belső zóna, amely legfeljebb 15 cm-re terjed a testtől és csak fizikai érintkezés során érhető el.

    - Személyes zóna: 46cm - 1,2 m.

    A társalgási beszéd távolsága hivatalos és társas összejöveteleken.

    - Társadalmi zóna: 1,2 m - 3,6 m.

    Az ismeretlenektől való távolság.

    - Nyilvános zóna: 3,6 m-től

    A megfelelő távolság nagy létszámú csoporthoz intézett beszéd esetén.

    Külső megjelenés

    A megjelenés, az emléma az egyéniségre, a stílusra vonatkozó jelzés, melyeket tudatosan választ az ember és összességében jellemzi a személyiséget. A külső megjelenés meghatározó abban, hogyan fogadják a hallgatók az előadó mondandóját. A megjelenés elemei az öltözködés, a hajviselet, a kiegészítő díszek, az egyenruha, a jelvények.

     

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (22 Apr 2014) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 277 | Tags: érettségi, nyelvtan, nem, és, nyelvi, kommunikáció, TAVASZ, 2014, kifejezőeszközei, jelei | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2018
    Free web hostinguCoz