Tuesday, 12 Dec 2017, 07:31

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 1 A nyelv, mint jelrendszer

    A nyelv mint jelrendszer

     

             A világban, környezetünkben jelek és a belőlük felépülő jelrendszerek segítségével igazodunk el. Minden jelnek számít, aminek jelzésértéket tulajdonítunk, vagyis a közlés, a kommunikáció szándékával fel akarunk használni. A jel mindig valamilyen érzékszervünkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely mindig egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Pl.: ha a "H" betűt látjuk:  - gondolhatunk a "h" msh-ra

                                -  a kórház jelölésére

    - Magyarország felségjelére.

     

    A jelek legjellemzőbb tulajdonságai: 1. érzékszerveinkkel felfoghatók

                                                                 2. önmaguknál többet jelentenek

                                                                 3. általánosító szerepűek (egyszerűbbek, mint a valóság)

                                                                 4. egy közösség minden tagja jelként fogadja el őket

                                                                 5. jelrendszerbe illeszkednek (vannak használati szabályaik)

                                                                 6. emberi érintkezésben valósul meg lényegi szerepük: a

                                                                    jelzés

     

    Tehát: jel = jelölő+ jelölt; jeltest+ jelentés

    - jelentés: amit a jelenségnek tulajdonítunk

                                                    - jelölt: jelenség, dolog, fogalom, a valóság egy darabja

                                                   - jelölő: jeltest, hangalak, vagy nyelvi forma.

     

    A jelek létrejötte a jelölő és a jelölt viszonya alapján: jeltípusok:

    1) hasonlóságon alapuló (ikon) pl.: a közlekedési lámpában az álló vagy a lépő emberalak)

    2) érintkezésen alapuló (index): ha jelölő és a jelölt között ok-okozati, logikai, térbeli, vagy időbeli

                                                       kapcsolat van. Pl.: sípszó, irányjelzés, integetés; a közlekedési                                                         

                                                       lámpában a nyíl a haladás irányát jelöli

    3) társadalmi megállapodáson alapuló (szimbólum) Pl.: a szabad vagy a tilos jelzés színei közúton

                                                                       a zöld és a piros, de a vasúti átjáróban a villogó fehér és a

                                                                      piros; a zászlók színei

     

            A nyelvi jeleket hangsor segítségével jelenítjük meg. A hangalak és a jelentés kapcsolata a legtöbb szóban hagyományon vagy megszokáson alapul, nem reális összefüggésen: ezek a motiválatlan szavak (pl. ló, négy, ablakpárkány). Vannak azonban olyan szavaink, melyeknek hangalakja és jelentése között reális összefüggés van , ezek a motivált szavak (pl.: hangfestő szavak: ballag, futkos, süvít; hangutánzó szavak: dörmög, cincog, vonyít). A hangalak és a jelentés kapcsolata alapján beszélünk még egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű és hasonló alakú szavakról.

    A jellé válás: a jellé válás más típusú folyamat az emberek és az állatok között. Az azonos fajtához tartozó állatok jelei egy típusúak, kevésbé kombinálhatóak, térben-időben mulandóak, s a jeladás genetikailag öröklődik. Az emberi jelek főleg megállapodás, megegyezés eredményeként jönnek létre, s a kultúra segítségével öröklődnek, térben és időben jobban megmaradnak.                            

     

         A jelek sohasem elszigetelt elemek, hiszen több jel logikai összekapcsolása a jelrendszer (pl. matematikai, zenei jelek, KRESZ stb.). A legegyetemesebb, mindenki által ismert jelrendszer a nyelv jelrendszere. Minden ember birtokolhatja, és a leginkább alkalmas a külső és a belső valóság bonyolultságának teljes megragadására és kifejezésére. Olyan közösségi alkotás, melyet egy-egy társadalom (nemzet) évezredek alatt hozott létre. Állandóan növelhető és változtatható jelek állományából és az ezeket közléssé szervező szabályokból áll, ezek alkotják a nyelvi rendszert. A nyelv az alapja az egyes ember beszédtevékenységének; a beszéd tehát a nyelvnek a közlésfolyamatban történő egyéni és aktuális alkalmazása.

     

    A nyelvi rendszer: nyelvi jelekből és szabályokból álló hierarchikus struktúra (alá-és   

                                    fölérendeltségi viszonyokat mutató felépítmény):

     

     

    A nyelvi szintek:

       -szöveg: a legmagasabb nyelvi jel

       -(bekezdések)

       -mondat: a szószerkezetek alkotják

       -szószerkezet (szintagma) a tagok között valamilyen nyelvi viszony (alá-fölé-mellérendelés) van

       -szó (lexéma)

       -szóelem (morféma)           önálló hangalakkal és jelentéssel bír

       -hang (írásban betű); (fonéma): önálló hangalakúak, de jelentésük nincs, csak

                                                            jelentésmegkülönböztető szerepük van (pl. tár, zár, már, vár, sár,

                                                            kár, bár, cár stb.).

           A beszélt nyelv hangokból épül fel. A hangoknak nincs önálló jelentésük, csak jelentésmegkülönböztető szerepük. A nyelvi jelrendszer legkisebb, érzékelhető hangtestből álló és önálló jelentéssel rendelkező elemeit elemi jeleknek, morfémáknak nevezzük (pl. szótövek és toldalékok). A morfémákból és a lexémákból (szavak) szószerkezeteket, szintagmákat állítunk össze, amik a beszéd nagyobb egységeit alkotják.

             A mondat a beszéd legkisebb egysége, de nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi részeként. A közlésfolyamatban minden mondatban kifejeződik a beszélőnek a valósághoz való viszonya és az a szándéka, hogy a hallgatóra beszédével milyen hatást tegyen. Ennek megfelelően a mondat jelentése többrétegű: első rétege: a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége, ezt mindig árnyalja, gazdagítja a beszédhelyzetből származó másodlagos jelentés. E kettő együtt a mondat tartalma. Második rétege: az a szándék, amelyet a beszélő mondatával meg akar valósítani. Pl.: tájékoztat, felhív, kér, visszautasít, feltételez, érzelmet fejez ki.

    Harmadik rétege: az a szándékolt hatás, amelyet a mondat a hallgatóra gyakorol. Pl.: megnevetteti, elgondolkoztatja, cselekvésre készteti.

           A szöveg: a mondatok sorozatát akkor tekintjük szövegnek, ha megvan a szövegszerűség legfőbb követelménye: a tartalom egysége, előrehaladása és a lezártság. Ezeket az ún. lineáris kohézió biztosítja. A szöveg tartalmi, jelentésbeli kapcsolatát a globális kohézió biztosítja. Minden szöveg szól valamiről, tehát van témája, tárgya. A hozzá tartozó szinonimák mintegy behálózzák a szöveget. A szövegben valaki kifejt valamit, körüljár egy kérdést, fölvet és megold egy problémát. A téma folyamatos jelenlétét szolgálják a kulcsszók, előre, majd visszautaló szók. A téma megjelölésében fontos szerepet tölt be a cím. A cím nem a szöveg része, hanem rámutat a szöveg egészére.

            A nyelvi rendszert egyszerre jellemzi a változékonyság és az állandóság. A nyelvi változások folyamatosak és öntörvényűek, a nyelv minden eleme változhat (leggyorsabban a szókincs, leglassabban a nyelvtani-grammatikai és a hangtani rendszer). A változások mindig a beszédből indulnak ki, a nyelvben élnek, s a beszédben aktualizálódnak újra. A változásoknak és az állandóságnak azonban egyensúlyban kell lenniük egymással!

     

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (22 Apr 2014) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 123 | Tags: érettségi, nyelvtan, jelrendszer, TAVASZ, 2014, mint, nyelv | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2017
    Free web hostinguCoz