Thursday, 28 Mar 2024, 12:04

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 19 A stílusalakzatok jelentésközvetítő szerepe

    19.tétel

    1. Stílusalakzatok és a képszerűség stíluseszközei

    Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek, és a képi ábrázolás e kettős szerepében rejlik stílushatásuk. A képek egyrészt a dolgokat magyarázzák, megvilágítják, szemléltetik, tehát a megértést segítik. A képi ábrázolás érzékletessége megsokszorozza a gondolatsor erejét. Az ember mindig is törekedett arra, hogy gondolatait minél érzékletesebb képekben fejezze ki. A képek három elemből tevődnek össze: az azonosítottból, az azonosítóból és az azonosítást jelző tulajdonságból. A képi ábrázolás ereje attól is függ, mennyire eredeti a kép, mennyire szokatlan az azonosított és az azonosító összekapcsolása.

     

    1.1 Stílus:

    A nyelv adta lehetőségek sajátos felhasználási módja. A közlés gazdagítása többlettartalommal.

     

    1.2 Szépirodalmi stílus:

    Alapja a köznyelv, de a szépirodalmi stílus minden más nyelvhasználati módtól eltér. A művész bizonyos pontokon tudatosan eltér a köznyelvi beszéd megszokott szabályaitól. Két alapvető törekvés jellemzi: a képszerűség és a feszültségkeltés, -oldás = hatásosság eszközei.

     

     1.3 Stílusalakzat:

    A nyelvben érvényesülő átalakítás, változtatás folytán kialakuló, a nyelvi normától eltérő jelenség. A XIX. sz.-ig a nyelvi rendszer belső összefüggései, normái elleni vét- ségnek tekintették az alakzatokat, a barbarizmusokat, a kétértelműséget. A költői haszná- latban és a retorikában stíluserénnyé válik, ha az adott szöveg külső és belső összefüggé- sében az író és a beszélő szándékának megfelel.

     

     1.4 Alakzat:

    A klasszikus és modern retorika egyik alapkategóriája. Nyelvi átalakító eljárás eredménye: a hangsoroknak, jelentéseknek, mondat- és szövegszerkezeteknek az expresszi- vitás érdekében történő megváltoztatása. A klasszikus és modern retorika standard modellje négy átalakító eljárást tart számon.

     

    Ezek:

    1. adjekció (bővítés, hozzátoldás);

    2. detrakció (elhagyás, csökkentés);

    3. transzmutáció (felcserélés);

    4. immutáció (helyettesítés);

     

    A négy átalakító eljárás a nyelvi szintek szerint a következő fő alakzat-típusokat hozza létre:

    hangalakzat (metaplazmus),

    szóalakzat (metaszeméma),

    mondatalakzat (metataxis),

    gondolatalakzat; (metalogizmus);

     

    Az alakzat a klasszikus retorika szerint stílushiba (barbarizmus), megfelelő indokoltsággal, a költői szándék nyomán válik stíluserénnyé.

     

    Barbarizmus:

    A szavak fonetikai értelemben korrekt kiejtése, hangzásbeli tisztasága elleni vétség. Bár nyelvtani értelemben vétséget észlelünk, a költői gyakorlatban költői eszköznek, valamilyen hatást kifejtő stilisztikai eszköznek tekintjük az efféle jelenségeket. Leggyakrabban metrikai vagy ritmikai okai vannak.

     

    Szókép:

    trópus; névátvitel, amelyben a fogalom azonosításával új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom válik lehetségessé.

     

    1.5 Alakzatok:

    Az alakzatok csoportosítása:

    – fajta alapján:

    ismétlés / kihagyás / felcserélés

    – terjedelem alapján:

    fonémák / morfémák / szintagmák / mondatok / szöveg szintjén

    – szerkezet alapján (ismétlések):

    részleges / teljes

     

    1.5.1 alliteráció

    „K betűkkel szól keményen” / c.: Költőnk és Kora (József Attila)

    1.5.2 anafora

    „nemcsak a puskacsőben, / nemcsak a börtönökben, / nemcsak a vallatószobákban” (Illyés Gyula)

    1.5.3 felkiáltás

    „Ó, idők! Ó, erkölcsök!” (Cicero)

    1.5.4 felsorolás – halmozás

    „iszonyú átkot / kiáltva a királyra és udvarára / s az asszonyokra és a palotára/ s a színészekre és a mímesekre / s az árusokra és a mívesekre” (Babits Mihály)

    1.5.5 fokozás

    „óhajtom, kívánom, kérem, követelem, parancsolom” (Szilágyi Domokos)

    1.5.6 ismétlés

    „hogy béke, béke! / béke, béke már!” (Babits Mihály)

    1.5.7 jelzőcsere

    „egy kirakatban lila dalra kelt / egy nyakkendő” (Tóth Árpád)

    1.5.8 kettős tagadás

    „nem-szőke fejére / s nem-szőke fejének / göndör hajára” (Petőfi Sándor)

    1.5.9 költői kérdés

    „A csillagok hullása nem csaló? / Távol hegy, erdő kék szine való?” (Arany János)

    1.5.10 kötőszó halmozása (poliszindeton)

    „Most tél van és csend és hó és halál” (Vörösmarty Mihály)

    1.5.11 kötőszó hiánya (aszindeton)

    „Szeretni tehozzád szegődtem, / te sírkövet faragsz belőlem.” (Nagy László)

    1.5.12 megszólítás

    „Mit nekem te zordon Kárpátoknak / fenyvesekkel vadregényes tája!” (Petőfi Sándor)

    1.5.13 oximoron

    „Ólmos pehely, fagyos láng, tiszta füst, / virrasztó álom, sorvasztó öröm” (William Shakespeare)

    1.5.14 paradoxon

    „Szép távolságoddal ittvagy” (Weöres Sándor)

    1.5.15  párhuzamos szerkezet (paralellizmus)

    „Pusztába ment, de a / sziklák is kitagadták, / tengerre szállt, de a / hullámok partra dobták” (Pilinszky János)

    1.5.16 szórendcsere (inverzió)

    „Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó, / órám tisztességes csak légyen utolsó” (Zrínyi Miklós)

    1.5.17 tőismétlés (figura etimologica)

    „Világ világa, / virágnak virága!” (Ómagyar Mária-siralom)

    1.5.18 irónia

    „Toldit most olvasom hatodszor. Csakugyan nyomorult fércmű. Még vagy hatszor elolvasom az idén, hogy silányságát minél jobban felfogjam.” (Petőfi Sándor)

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (02 Jan 2015) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 938 | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2024
    Free web hostinguCoz