Tuesday, 12 Dec 2017, 07:29

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 16 A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései

             A közéleti szóbeliség mindig nyilvános, ezért használata szabályozott. Elsősorban a beszédhelyzet, a sokféle alkalom befolyásolja a nyelvi elemek kiválasztását. A legigényesebb műfaja a szónoki beszéd.

          A retorika fogalma: görög eredetű szó, (a rétor jelentése: az ékesszólás mestere, tanítója), a hallgatóság élőszóval való meggyőzésének, megfelelő véleményre hangolásának és elhatározásra, majd cselekvésre, tettre buzdításának műfaja.

                 A szónoklás, a meggyőzés tudománya, a retorika klasszikus-antik (görög-római) hagyományokra (pl.: Démoszthenész, Cicero, Seneca, Quintilianus munkássága) épül, a demokratikus társadalomban született, s a szónoki képességet azóta is inkább a demokratikus társadalmakban tartják fontosnak.  A szónok célja, hogy a hallgatóságot érvelésével-cáfolataival meggyőzze a maga igazáról, és ez által cselekvésre késztesse. Az ókori rétorok (szónokok) tudásához a későbbi korok keveset tettek hozzá, a beszédek szerkezetéről és az érvelés technikájáról azóta sem tudunk lényegesen többet.

            A szónoki beszéd fajtái az ókorban a tanácskozó, törvényszéki, bemutató beszédek voltak; a középkorban leginkább a tanító, törvényszéki, tanácskozó, ünnepi beszédeket kedvelték; napjainkban a szónoki beszéd tudományára a tárgyalás, felszólalás, hozzászólás, előadás, vita és az alkalmi szónoki beszédek megtartásakor (ünnepi beszéd, megemlékezés, méltatás, köszöntő) van szükségünk.

     

    A szónoki beszéd részei a retorika általános szabályai szerint:

    1.   Bevezetés (propositio): tartalmaznia kell a beszéd tárgyának megjelölését, az érdeklődés 

                                                 felébresztését a problémafelvetéssel, a  hallgatóság jóindulatának 

                                                 megnyerését (captatio benevolentiae),és a kifejtés vázlatának

    előadását.

           2.   Elbeszélés (narratio): az ügy előadása (ismertetés, felsorolás)

           3.   Kitérés (egressus vagy digressio): az elbeszélés közepén vagy végén szerepel, célja a

                                                                          részletezésbe való hirtelen átmenet elkerülése

    4.   Részletezés (propositio, partitio, divisio): az elbeszélés gondolati magvának kifejtése (ha az    

                                                                                elbeszélés teljesen világos, el is hagyható)

    5.   Bizonyítás (argumentatio, confirmatio): a beszéd legfontosabb része, amelyet a 

                                                                             legrészletesebben kell kidolgozni. A képviselt ügyet

                                                                              elfogadhatóvá teszi, ezért soha nem hiányozhat!

           6.   Cáfolás (refutatio): az ellenfél érveinek visszautasítása (nehezebb feladat, mint a bizonyítás)

    6.   Befejezés (peroratio, conclusio, epilogus): szerepe az emlékezet felfrissítése, a téma 

                                                                                összefoglalása és az érzelmek befolyásolása.

     

         A szónoki beszéd megszerkesztésének lépései:   

     Az ókori és a középkori retorikák a szónok számára 5 feladatot írtak elő a beszéd kidolgozásakor: „feltalálást”(találékonyságot az érvek megkeresésében), elrendezést” (nem bonyolult, követhető szerkezetet), „kifejezést” (a közönségnek és a témának, helyzetnek megfelelő stílust), a „megtanulást” és az „előadást”(a meggyőző és a hatásos előadásmódot).

    1.   előkészítés: a téma pontos körülhatárolása a címnek megfelelően; a szövegtípus       

    kiválasztása; a kommunikációs körülmények átgondolása; elővázlatírás;   anyaggyűjtés (különböző forrásokból)                            

    2.   elrendezés: logikai elv (pl. időrend, térbeliség, rész-egész, ok-okozat stb.) alapján a

                               tételmondatok köré; vázlatírás

    3.   kidolgozás: az egység, a haladás, a folyamatosság, a fokozatosság, az arányosság elvének

                                     betartásával: a szerkezet legyen kapcsolatos (minden része függjön össze az

                                    előzővel és a következővel), tagolt (a részek ne mosódjanak össze, világosan

                                    különüljenek el egymástól), haladó (a hallgató érezze, hogy ismeretei újabb és

                                      újabb ismeretekkel egészülnek ki), lezárt, kerek (a befejezés a címnek

                                      megfelelően pontosan foglalja össze, egyértelműen zárja le a témát)

                4.  befejezés: önellenőrzés, csiszolás, végső formába öntés, emlékezetbe vésés, próbaelőadás.

     

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (02 Jan 2015) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 133 | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2017
    Free web hostinguCoz