Tuesday, 12 Dec 2017, 07:30

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
English language exam oral topics [22]
Contains English language exam oral topics that I wrote for my ECL C1 exam in 2012. I hope you can use my "notes" and thoughts about the topics, and learn from them for your exams.
Előadások, bemutatók [0]
Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz [20]
2014 tavaszi érettségi anyagok, kidolgozott szóbeli tételek
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » School supplements/ Iskolai kiegészítő anyagok » Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz

    NY - 12 A szintagma, mint nyelvi jelenség

    12.tétel

     

    1.   A szintagma

     

    → szószerkezet: 2 valódi szó szintaktikai kapcsolata

    a.   érintkező jelentésmezők (elvi lehetőség a szintagma létrejöttére)

    b.   vmi nyelvi jellel kifejezve az összetartozás – toldalékkal (ragok, névutók) – a logikai viszonynak megfelelő nyelvi jel

    c.   nem álszó! – mindkét szónak fogalmi jelentést kell hordoznia, nem pedig viszonyjelentést (álszintagma)!

    → a szintagmák a két valódi szó közötti kapcsolat minősége alapján:

    a.   alárendelő

    b.   mellérendelő

    c.   + hozzárendelő

     

    → az alárendelő szintagma

    a.   alá - fölé rendeltségi viszony

     

    b.   mindkét tag rendelkezik mondatrészszereppel, hiszen valódi szavak alkotják

    c.   a bővítmény határozza meg, hogy milyen alárendelő szintagma (az alaptagról önmagában ritkán eldönthető, hogy milyen mondatrészszerepe van)

    d.   a szintagma jelöltsége

    a.   viszonyítás

    i. a bővítményen lévő rag vagy névutó, ami a logikai viszonynak megfelel

    b.   egyeztetés

    i. nyelvtani kategóriában kell egyeztetni a két tagot (határozottság, eset, szám, személy), az ennek megfelelő toldalék az alaptagon van

    c.   kivételek

    i. jelöletlen tárgyas szintagma, ha főnévi igenév a tárgy (szeretek viháncolni) – ha a bővítmény igenév! (tárgy, jelző, határozó)

    1.   szeretek viháncolni

    2.   viháncoló csitricsajok

    3.   viháncolva közeledtek

    ii.     lehet zérómorféma a viszonyító toldalék (nézegetem magam(at))

    1.   fakultatív a viszonyító toldalék használata, ha

    a.   visszaható névmás fejezi ki a tárgyat (nézegetem magam(at))

    b.   birtokos személyjel megléte a tárgyon (ellopták a tollam(at))

    c.   birtokos jelző a bővítmény – birtokos jelző ragját fakultatív kitenni (zéromorféma) – (a nénikém(nek) a tollai)

    iii. az értelmezőt az viszonyítja az alaptagjához, hogy egyeztetve van vele: ugyanazt a toldalékot (esetragot) viseli

     

    → a mellérendelő szintagma

    a.   azonos a mondatbeli szerepe a két tagnak

    b.   azonos alaptaghoz tartoznak

    c.   egymáshoz viszonyítva nyelvi jellel vannak (kötőszóval, esetleg zérófokon szerepel: vessző)

    d.   egyeztetve egymással azonos esetraggal

    e.   a mellérendelő szintagmák 5 fajtája a 2 szó közötti logikai kapcsolat alapján:

    a.   kapcsolatos

    i. és, meg, továbbá, nemcsak+hanem+is

    b.   választó

    i. vagy

    c.   ellentétes

    i. de

    d.   magyarázó

    i. hiszen, mert

    e.   következtető

    i. ezért

               

    → a hozzárendelő szintagma

    a.   az alany és állítmány közötti viszony kérdésessége miatt (hozzárendelő – egyenrangú vagy alárendelő?)

    a.   hozzárendelő érvek:

    i. nem dönthető el egyértelműen, hogy az alany vagy az állítmány a fontosabb a mondatban – mindkét oldalon érvek

    1.   alany a fontosabb: szám + személyben hozzá igazítjuk az állítmányt

    2.   állítmány a fontosabb (alárendelő mellé érvek):

    a.   létezik rejtett alany: az igei személyrag kifejezi az alany számát és személyét és elkerülhetővé teszi az alany önálló szóval való megfogalmazását

    b.   alanytalan mondatok létezése – nem is lehetne alanyt kitenni (havazik)

    c.   magyar mondatok állítmánya kétféle lehet: igei vagy igei – névszói összetett állítmány, ahol kij. mód jelen időben az igei tag zérófokon szerepel – tehát mindenképpen van benne ige

     

     

    b.   alárendelő érvek:

    i. alanyhoz kell egyeztetni az állítmányt – alany működik bővítményként, hiszen az alany nyelvtani kategóriája határozza meg milyen toldalékot kap az állítmány

    ii.     nem igaz, hogy az alanynak nincs ragja: az alanyeset zérómorféma ragját viseli, ezzel tehát viszonyítva van az alaptagjához, az állítmányhoz

    iii.    minőségjelzős kapcsolat valaha alany + melléknévi állítmány viszonya volt – hasonlít az alany + áll. Viszonyára – nem egyedi jelenség, nem szükséges külön kategóriaként kezelni!

    1.   ezek szerint mindenben úgy működik, mint az alárendelő szintagma, nincs értelme a megkülönböztetésnek

     

    Category: Érettségi szóbeli tételek 2014 tavasz | Added by: LumiereBlackwood (02 Jan 2015) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 194 | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2017
    Free web hostinguCoz