1. A tömegkommunikáció:

- a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével.

- háttere: ipari forradalom, fogyasztói társadalom létrejötte, igény a tájékozódásra, szórakozásra.

2. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai:

2.1. Nyomtatott sajtó

- legrégebbi médiaműfaj

- (médiaműfaj – tömegközlési és tájékoztatási eszköz)

- több csoportosítási szempont: megjelenés rendszeressége szerint, terjesztés helye szerint,  tartalmuk szerint, célzott közönség szerint, nyelvük szerint, műfaj szerint:

2.1.1. Tájékoztató (információs) sajtóműfajok:

- hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú

2.2.2. Véleményközlő (publicisztikai) sajtóműfajok:

- cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika

2.2  Rádiós műfajok:

- lehet írott anyagot előadó, megszólaltató műfajok (hír, jegyzet, glossza, levél), illetve olyan hangos anyagok, amelyek közvetlenül a rádió részére készültek. Fontos az érthető, tiszta beszéd; világos, pontos és tömör megfogalmazás.

2.3  A televíziós műfajok:

- 1950-es évektől létezik, a legkiterjedtebb műfaj. A ma legelterjed- tebb médium a tv, amely különböző, fejlett jelrendszereket képes kombinálni (ezek: a kép, a hang, és az emberi beszéd).

 2.4  Az internet:

- a legösszetettebb műfaj, a fentiek mindegyike megtalálható rajta. Jellemzője: gyors információterjedés

3. A tömegkommunikációs szövegfajták műfaji sajátosságai:

3.1 Hír

- újságírás egyik alapműfaja

- legyen: friss, közérdekű, fontos

- ha a négy alapvető kérdésre válaszol (kivel/mivel, hol, mikor, mi történt/mi fog történni) akkor kishírről beszélünk

- ha a négy alapvető kérdésen kívül válaszol a ’miért, hogyan’ kérdésekre is, akkor kifejlett  hírről beszélünk

- kartácshír: dolgok közepébe vágó („in medias res”) hír

- paródiahír: távolról, valamilyen részlet felől közelítő hír

- mindkettő lehet címes és cím nélküli hír

3.2 Információ

- a hír alapja

- hírláncok összessége, tehát több, kisebb hírre bontható

- az újságban megjelenő információ mindig címes

3.3 Közlemény

- valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó  üzenet

- a sajtó általában szó szerint adja közre

3.4 Tudósítás

- felel a ki/mi, hol, mikor, mit, miért, hogyan kérésekre

- pontos, tárgyilagos, tényszerű

- hír és tudósítás közötti különbség: a tudósítást készítő mindig a saját maga által látott, hallott, tapasztalt, átélt eseményről ad tájékoztatást

- készülhet különleges eseményről (pl.: kiállítás megnyitásáról, balesetről, természeti katasztrófáról stb.) vagy mindennapi eseményről

3.5 Riport

- fontos a riport írójának a személyes jelenléte

- a riportban az író elbeszélő, cselekvő résztvevő

- valóságban megtörtént eseményről tudósít úgy, hogy a résztvevőket is megszólaltatja

- cselekménye van! -párbeszédektől, képszerű kifejezésektől, irodalmi fogások alkalmazásától lesz hiteles

- helyzetrajz, jellemfestés, képzelőerő, személyes hang

- három szerkezeti egység: bevezetés (érdeklődés felkeltése), tárgyalás (közvetítés, okmányozás, párbeszéd), befejezés (lezárás: zárt befejezés, nyitott befejezés: további kérdések  végiggondolására késztet)

- sokféle témája lehet, pl.: egy esemény, egy táj, egy ember, egy szakma stb.

3.6 Interjú

- újságíró kérdéseivel párbeszédes formájú

- közönség számára érdekes információk

- közérdekű téma

- interjúban az újságíró nem cselekvő, mint a riportban, hanem közvetítő, „faggató” szerepet tölt be

3.7 Cikk

- minden olyan írás, amely az újságokban megjelenik

De: sajtóműfajokban:

- összefonódik a korrekt, tényszerű közlés a cikkíró elemzésével, véleményével

- tény- és véleményközlő részek egymásra épülnek, kiegészítik egymást

- gyakran tartozik hozzá illusztráció (fénykép, táblázat, grafika stb.)

3.8 Kommentár (hírmagyarázat)

- hírek, információk megértését segíti háttérmagyarázattal (pl.: hírben szereplő kevésbé ismert,  vagy régen történt eseményt magyarázza el)

- megjelenhet: hírbe foglalva; külön, hírmagyarázatként

3.9 Glossza

- rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás

- kigúnyolható valós jelenségből indul ki;bíráló

- olvasó érzelmeire, humorérzékére kíván hatni

3.10 Jegyzet

- életből vett, hétköznapi eseményről ír

- rövid, stíluseszközben gazdag

- hangvétele lehet komoly, humoros, lírai, drámai, ironikus

- olvasó érzelmeire kíván hatni, elgondolkodtatásra akarja késztetni

3.11 Nyílt levél

-közérdekű, nyilvánosságra tartozó témájú ismert vagy kitalált (fiktív) szeszélynek szóló levél

3.12 Olvasói levél

- olvasó véleménye, hozzászólása, tanácskérése a lapban olvasottakkal kapcsolatban

- rövidítve vagy átdolgozva kerülnek az újságba

3.13 Kritika (műbírálat)

- műalkotásra készült bemutató, értékelő írás

- tárgya lehet: irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti alkotás, tévé-, rádióműsor vagy film

- egyszerű bemutatásról a tudományosan alátámasztott bírálatig

- ismertetés: ajánló módon mutat be egy művet, pl.: könyvajánló

- recenzió: értékeli, értelmezi a művet, megállapításait tudományos eszközökkel igazolja

- bírálat: kifejtett recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, kifejti a mű üzenetét

- tanulmány; monográfia: tudományos szaksajtó műfaja

- esszé: elmélyült, elmélkedő irodalmi és tudományos jellegű, személyes hangvételű