Sunday, 18 Nov 2018, 21:54

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
Van Helsing - Az ikrek harca [76]
Shasta [6]
Dakota [5]
Millie [7]
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » Regények » Van Helsing - Az ikrek harca

    VH 67 - Félbeszakadt nász

    - Várjanak! - kiáltja.

     - Nem azt mondta, hogy nem lesznek vendégeik? - kérdi a zavarodott pap Quinnt.

     - Nem vendégségbe jöttem - jelenti ki az újonnan érkezett idegen, majd közelebb lép, hogy arcát megvilágítja a gyertyafény.

     - Őfelsége - hajol meg Elena illendően.

     - Fe-fe-felség! - hőköl hátra a pap riadtan, nekihátrálva az oltárnak és felborítva egy gyertyatartót.

     - Királyom - fordul vele szembe kihívóan Tarquin, kezét kardja markolatára téve, mintha csak harcolni készülne.

     Lucy az egyetlen, aki egy szót sem szól. Nem azért, mert nem jut szóhoz, hanem mert fél, hogy mi fog történni most. Szíve őrült tempóban kalapál, szeme könnyel telik, térdei remegni kezdenek, ahogy megpillantja a hőn szeretett férfit.

     - Nem azért jöttem, hogy szemtanúja legyek egy olyan eseménynek, amit soha az életben nem tudnék megbocsájtani.

     - Escalus… miért mondasz ilyet? Én ma ott voltam a te esküd letételekor, mégsem ítéllek el.

     - Nem neked nem tudnék megbocsájtani, hanem magamnak, ha hagynám, hogy hozzámenj ahhoz a férfihoz - mondja, egyre jobban közelítve a lányhoz, aki eközben megpróbál elhátrálni -. Kivéve, ha valóban ez szíved minden óhaja, mert akkor kénytelen leszek én is tanúja lenni a te kézfogódnak.

     - Én még mindig ugyan úgy érzek, ahogy akkor tettem, mikor magamra hagytál Shadowhollow kastélyában.

     - Akkor maradj mellettem. Gyere vissza velem a kastélyba! Kérlek! - nyújtja felé kezét.

     - Sajnálom, de nem tehetem.

     - Miért?

     - Mert én nem engedem! - vág közbe Quinn, kivont karddal.

     - Meg akarsz küzdeni érte, ifjú? Legyen! - húzza elő pengéjét Escalus is.

     - Ha nem is Lucy szívéért, de boldogságáért mindenképp! - kiáltja Quinn, és a két penge összecsap.

     - Ne! - sikítja Lucy.

     A lány hangjára Tarquin félrekapja fejét, egy pillanatra nem koncentrál, és Escalus máris kiüti kezéből a kardot, majd saját fegyverét egyenesen a fiúra szegezi. Lucy felkapja az elhagyott pengét, majd arra használja, hogy ő is kiüsse Escalus kezéből a másik kardot. Miután sikerül megmentenie barátját azáltal, hogy Quinn és kedvese közé állt, kiejti kezéből a fegyvert, ami nagyot koppan a kövön, majd ájultan dől utána a padlóra. Szerencsére Tarquin még épp időben reagál, hogy elkapja a lányt, így az nem esik össze.

     - Lucy! - harsan fel két torokból egyszerre.

     - Látod, mit tettél vele? - néz fel Quinn egy dühös gyermek tekintetével az újdonsült uralkodóra.

     - Miért? Mi történt? - térdel melléjük Escalus, majd kezét nyújtja a lány felé.

     Quinn bár vonakodva, de engedi, hogy a másik férfi átvegye tőle az alélt lányt, majd szörnyülködve mered tenyerére. Keze csupa vér, ahogy hozzáért Lucy felnyílott sebéhez. A hófehér ruhát vörösre festette a lány vére, amitől Escalus is megretten.

     - Miattad felnyílt a sebe.

     - Hiába kérleltük, hogy ne akarjon olyan hamar felkelni, nehogy túlerőltesse magát - fakad sírva Elena.

     - Mégis ott akart lenni az esküvőn. Mindenképp látni akart téged. És tessék. Most már boldog lehet, ha nem is biztosan sokáig. Ha meghal, legalább a te karjaid közt teszi - teszi hozzá Quinn elsötétült arccal, fenyegető hangon.

     - Nem! Nem hagyom! Lucy, térj észhez, kérlek! Hallod? Térj észhez!

     - Kedvesem - súgja Lucy erőtlenül, de szemét nem nyitja fel.

     - Lucy! Szerelmem, nézz rám! Kérlek! Ne hagyj itt! Eszedbe se jusson itt meghalni! Visszajössz velem a palotába, ahol Sebastian majd ellátja a sebed! Megígértem neked, hogy megvédelek, hogy mindig melletted leszek, de nem tudtam betartani. Bocsáss meg!

     - Kedvesem! Sosem tudnék rád haragudni! - pillant fel végre a lány.

     - Szerelmem!

     Escalus könnyezve lehel csókot Lucy homlokára, majd ajkára, szorosan ölelve őt. A lány felemeli kezét, hogy megsimogassa a meggyötört arcot, de éles fájdalom nyilall oldalába, keze visszahullik a földre.

     - Orvost kell keresnünk - néz kérlelőn az uralkodó a még mindig mellettük térdelő fiúra-. Vagy el kell juttatnunk hozzá minél hamarabb.

     - Kinn áll a kocsi. Beteszem, és visszaviszem a fogadóba. Majd hívok orvost.

     - Azt már nem. A palotába jön. A legjobb orvos fog róla gondoskodni.

     - Ne civakodjanak, inkább tegyenek valami értelmeset!

     - Igaza van a lánynak. Kérlek, vigyük a kastélyba!

     - Ott volt egész eddig, mégsem mentek vele semmire!

     - Mi? A kastélyban? Lucy?

     - Kérdezd Fabiant. Nekem elegem van ebből az egész cirkuszból.

     Quinn feláll a földről, majd fogja magát és egyszerűen kisétál az éjszakába. Escalus karjába fogja és felemeli az alélt lányt, hogy kivigye a kocsihoz. Elena segítségével ketten befektetik, aztán a fiatal lány ott is marad úrnőjével, míg az uralkodó - rangjához abszolút méltatlanul a bakra ül és visszasiet a palotába. Az őröket annyira váratlanul éri a sötétből hirtelen felbukkanó kocsi, hogy megállítani is elfelejtik. Az udvar közepén azonban megáll, Escalus pedig óvatosan kiemeli kedvesét, és egyenesen húga szobája felé veszi az irányt, mert sejti, hogy az öreg orvost még ott találja. Elena szorosan a nyomában lohol, és mikor megérkeznek, kinyitja az ajtót a férfi előtt, hogy az könnyebben be tudjon jutni.

     - Ahelis! Sebastian itt van még?

     - Bátyám! Visszatértél! De ő ki?

     - Majd elmondom, de nekem most Sebastianra lenne sürgős szükségem!

     - Jövök, jövök már! Mi történt? - kérdi az éppen belépő orvos, miután Elena rátalált a folyosón és visszafordította.

     - Sebastian, kérlek, mentsd meg! Tégy vele valamit! Könyörgöm! - kéri könnyes szemmel a király.

     - Őfelsége! Mi történt? Fektesse le az ágyra! Mindjárt megnézem, mit tehetek. Elena, szaladj a fiamért, mondd meg neki, hogy siessen, és hozza a táskámat is!

     - Azonnal! - biccent, és már el is tűnik.

     - Kérem, őfelsége, meg kell vizsgálnom a sebét. Ne aggódjon, minden rendben lesz. Lady Lucy hatalmas akaraterővel rendelkezik. Olyannal, ami miatt képes a legkomolyabb sérüléseken is felülkerekedni.

     - Itt maradok.

     - De úgy nem fogom tudni…tudja, mégiscsak egy hölgyről van szó.

     - Nem érdekel. Az a hölgy ott az én szívem. Ha bármi baja esik, az nekem fáj. Itt maradok mellette, míg fel nem ébred. Vagy amíg kell. Bármeddig.

     - Kérem, menjen inkább vissza Isabella hercegnőhöz. Biztosan nagyon aggódik, hogy a férje már a nászéjszakájukon eltűnt. Ráadásul kezdek attól tartani, hogy Lady Lucy teste lassan kimerül a rengeteg megpróbáltatástól, és…

     - Akkor is vele akarok maradni. Senki, de senki nem választhat el tőle még egyszer. Soha többé. Ha nincs több hátra, akkor is, szeretnék az utolsó pillanatban is mellette lenni, bár szívből remélem, hogy nem így lesz.

     - Őfelsége!

     - Sebastian, őfelsége azt mondta, marad. Mint királynak, joga van ahhoz, hogy saját palotáján belül bárhol ott lehessen, akkor, amikor csak akar - szól közbe Ahelis, megértve a helyzetet és rájőve, hogy ez az a lány, akiről korábban fivérével beszélgettek.

     - Rendben, ha valóban így akarják. De figyelmeztetem, nem lesz szép látvány, ami most fog következni.

     - Apám, mi történt? Őfelsége! Felségek! - toppan be a szobába Mortimer, egyik ámulatból a másikba esve.

     - Elhoztad a táskám? - kérdi Sebastian.

     - Igen, itt van, apám - nyújtja át engedelmesen a fiú, majd Elenához fordul magyarázatért, hátha ő többet ért a helyzetből.

     - Ne beszélgess most, nincs arra idő! Gyere, segíts nekem! Össze kell varrnunk a sebet! - utasítja, miközben igyekszik hozzáférni a sérüléshez.

     Az idős orvos és fia együtt próbálja meg lefejteni a fűzőt a lányról, de sikertelenül. Ahelis is megpróbál segíteni, ám hármuk keze hamar összegabalyodik, még annyira sem mennek. Végül Escalus lép oda, övéből tőrt húz elő, amivel felhasítja az egykor hófehér, most vörös selymet, az átázott kötéssel együtt. Mikor meglátja a sebet, szörnyülködve lép hátra, így Elena is megpillanthatja a mély, gyulladt, elfertőződni kezdett vágást, amitől azonnal maga is eszméletét veszti. Szerencsére Escalus épp elkapja, elfekteti a földön, nem lévén más szabad ágy a szobában.

     - Húgom, kérlek, gyere távolabb, engedd őket dolgozni. Unokaöcsém hol hagytad? - igyekszik elterelni az uralkodó húga figyelmét a sérült lányról.

     - Most a dajka vigyáz rá. Már alszik. A szomszéd szobában van.

    Category: Van Helsing - Az ikrek harca | Added by: LumiereBlackwood (27 Apr 2015) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 279 | Tags: félbeszakadt, félbe, 67, felbe, Helsing, nász, blackwood, lumiere, krónikák, van | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2018
    Free web hostinguCoz