Tuesday, 12 Dec 2017, 07:24

My site

Home | Sign Up | Log In
Welcome Guest
RSS
Section categories
Van Helsing - Az ikrek harca [76]
Shasta [6]
Dakota [5]
Millie [7]
Statistics

Total online: 1
Guests: 1
Users: 0
Log In

Search
Site friends
  • Create a free website
  • uCoz Community
  • uCoz Textbook
  • Video Tutorials
  • Official Templates Store
  • Best Websites Examples
  • Publisher


    Home » Articles » Regények » Van Helsing - Az ikrek harca

    VH 52 - Fájdalom

     - Őfelsége, engedelmével, visszatért a kocsija, vele együtt pedig Sebastian is – hajol meg az őr.

    - Köszönöm Frederick. Merre van Sebastian? Beszélni szeretnék vele. Meg akarom kérni, hogy mielőtt nekilát kipihenni az út fáradalmait, nézze meg Lady Lucyt.

     - A hölgyet, akit a halászok hoztak be? – kérdi zavarában fülig vörösödve.

     - Igen, őt.

     - Attól tartok, felség, hogy ez nem lehetséges.

     - Micsoda? Nem lehetséges? Mégis miért?

     - Mert…mert…szóval… Lady Lucy megszökött. Eltűnt. Tegnap este még ott volt, de reggelre nyomát sem találtuk – hazudja, ahogy Fabian azt rábízta.

     - Megszökött? És erről miért nem értesítettetek rögtön? – tajtékzik.

     - Mert…annyi dolga volt őfelségének, nem akartuk még ezzel is zavarni.

     - Nem megmondtam, hogy bármi történik vele, azonnal értesítsetek?

     Dühösen veszi célba a szobát, ahol a lányt legutóbb látta, ám a helység most üres, mintha nem is lett volna ott senki. Valami mégis furcsa neki. Túl nagy a rend. A székeket elvitték, ahogy az ágyneműt is. Az ágykeret üresen áll, még csak szalmazsák sincs benne, hogy legalább valaki leheveredhessen rá. Nincs minden rendben, érzi. Lucy nem szökött volna meg csak úgy. Lucy szereti őt, egészen idáig eljött, elszökött. Sőt, mikor megtudta, hogy mégsem lehet a felesége, még vízbe is akarta fojtani magát. Lehetetlen hát, hogy csak úgy meggondolja magát és eltűnjön. Valakinek útban volt. Vagy meggyőzték, hogy jobb, ha távozik, vagy erőszakkal vették rá. Még az is lehet, hogy ismét bajban van. Minden esetre, ki kell derítenie, mi is történt pontosan az elmúlt éjszaka.

      - Miért tűnt el az összes ágynemű?

     - Felség, tudja, a folyóból húzták ki a lányt, tiszta vizes volt, mikor az ágyba fektették. Kitették hát az ágyneműt száradni.

     - Értem. Rendben van. De ne feledjetek el minél hamarabb újat hozatni. Egyre több és több vendég érkezik, a szobákra pedig szükség lesz, hogy el tudjuk őket szállásolni.

     - Igenis, őfelsége. Megyek, és szólok a cselédeknek, hogy tegyék rendben a szobát tüstént.

     - Menj csak, Frederick.

     

     - Hogy van?

     - Erős lány, túlélte az éjszakát, de még mindig félő, hogy elfertőződik a seb.

     - Mindenesetre, ne vigyétek ki ebből a szobából. Itt úgysem keresi senki. Kérdezett azóta felőle valaki?

     - Nem, Fabian. Egy árva lélek sem. Nem is tudták, hogy itt van.

     - Maradjon is így, különben kénytelen leszek megszabadítani téged a titoktól és az életedtől is – inti az apród a fiatal orvost.

     - Nem szükséges. Tudok titkot tartani.

     - Jegyezd meg jól, ezen múlik az életed! Ajánlom hát, hogy tartsd a szád, ahogy Frederick is.

     - Fabian! – lép be az őr a szobába.

     - Tessék, csak emlegetni kellett. Mit keresel itt?

     - Csak meg akartam nézni, hogy van a lány.

     - Ne járkálj ide állandóan. Még a végén feltűnik valakinek.

     - Ami azt illeti…

     - Mi az?

     - Épp az imént találkoztam Escalus herceggel.

     - És? – húzza össze szemöldökét.

     - Sebastian hazatért. Azt mondta, beszélni akar vele, hogy megkérje, vizsgálja meg Lady Lucyt.

     - Aztán mi történt? Mit mondtál neki?

     - Hogy a méltóságos kisasszony eltűnt. Megszökött.

     - Ez az egyetlen szerencséd. Tudd, te is az életeddel játszol, ha bárki is tudomást szerez arról, hogy ő még itt van a kastélyban.

     - Fabian – suttogja egy gyenge hang.

     - Lady Lucy! Felébredt! Micsoda szerencse! – ugrik mellé az orvos.

     - Ki maga? – kérdi megszeppenten a lány.

     Fel akar ülni az ágyban, de oldalába éles fájdalom nyilall, visszazuhan párnájára. Ekkor eszébe jut, mi történt előző este. Tombolni akar, de túl gyenge, így csak fojtott hangon sírni kezd.

     - Miért? Miért kellett megmenteni engem? Miért nem halhatok meg végre békén?

     - Higgye el, Lady Lucy, ha rajtam múlna, én hagynám – feleli hidegen az apród -. Csak ne itt, a kastélyban, vagy annak környékén kísérletezzék vele. Attól tartok, nem tenne jót Escalus hercegnek, ha tudomást szerezne halálhíréről.

     - Escalus! Látni akarom őt! Kérlek, szólj neki, Fabian! Be akarom neki bizonyítani, hogy…

     - Attól tartok, nem teljesíthetem a kérését. Escalus herceg úgy tudja, ön megszökött a kastélyból és eltűnt. Én is úgy szeretném, ha távozna, amint egészsége engedi. Őfelsége érdekében. Neki kötelességei vannak, egy egész országért tartozik felelősséggel. Alaposan meg kell gondolnia minden lépését, a nép érdekeit szem előtt tartva. Ha pedig országa azt kívánja meg, hogy a béke érdekében egy másik ország elöljárói közül válasszon házastársat maga mellé, akkor ezt fogja tenni.

     - Nem akarom, hogy az ország elé helyezzen. Csak beszélni akarok vele – könyörög óriási fájdalmak közt.

     Lelke lassan érzéketlenné válik, helyette azonban teste egyre törékenyebb, sérülékenyebb lesz. Úgy érzi, a tőr nyomán ég a húsa, mintha le akarna mállani csontjáról. Homloka gyöngyözik, fogát összeszorítva tud csak beszélni, utolsó erejének felhasználásával.

     - Kérlek, Fabian! Csak egyszer! Aztán eltűnök, örökre, ahogy akarod.

     - Sajnálom, de nem lehet. Mielőbbi gyógyulást, Lady Lucy – fordít hátat és egyszerűen távozik.

     - Fabian! – szól utána, fél kezét kinyújtva az ajtó felé.

     A seb túl mély, a lány mozgolódása nyomán heves vérzésbe kezd. Lucy oldalára tapasztja kezét, gondolatban elátkozva az apródot. Ez egy kis erőt ad neki, de az orvos azonnal visszagyűri az ágyba. Túl gyenge az ellenálláshoz.

     - Fáj – nyögi elhalóan.

     - Megértem, méltóságos kisasszony, de kérem, próbáljon meg pihenni! Minél többet erőlködik, annál több időt kell majd ágyban töltenie, és egyre kevésbé biztosabb felépülése. Tartson ki! Ne akarja siettetni a dolgokat, mert csak rosszabb lesz. Engedje, had segítsek! Frederick, hozz forró vizet! Gyógyteát készítenék.

     - Igenis! – siet el az őr.

     - Miért? Miért kellett megmenteniük? Hogy tovább szenvedjek?

     - Css! Ígérem, segíteni fogok, de ahhoz kell, hogy engedje és akarja maga is. Ha megígéri, hogy együttműködik, a szavamat adom, segítek beszélni a herceggel.

     - Tessék?

     - Jól hallotta. Megkerülhetjük Fabiant, de én azzal az életemet kockáztatom. Biztosítékot akarok arról, hogy mindezt nem hiába teszem. Szükségem lesz ugyanis némi védelemre, ha kiderül, hogy én közvetítettem a méltóságos kisasszony és őfelsége között.

     - Rendben. Megígérem. A szavamat adom. Együtt fogok működni, csak segítsen, kérem!

     - Itt a víz! – lép be az őr, kezében forró vízzel teli kancsóval.

     - Remek. Most készítek egy kis gyógyteát, amitől majd elálmosodik kissé. De értse meg, aludnia kell, hogy erőt gyűjtsön. Minél hamarabb fel kell épülnie, hogy elhagyhassa a kastélyt – kacsint rá cinkosan.

     Lucy szeméből egy könnycsepp gördül ki, az orvos iránt érzett hálából és az újonnan gyúlt, Fabian elleni gyűlöletéből összegyúrt érzelmeit tömörítve. Engedelmesen megissza a keserű italt, aztán lehunyja szemét és békés álomba merül.

    Category: Van Helsing - Az ikrek harca | Added by: LumiereBlackwood (04 Aug 2014) | Author: Lumiere Blackwood E W
    Views: 228 | Tags: quinn, Escalus, Helsing, elena, Works, Lucy, blackwood, lumiere, krónikák, van | Rating: 0.0/0
    Total comments: 0
    Only registered users can add comments.
    [ Sign Up | Log In ]
    Copyright MyCorp © 2017
    Free web hostinguCoz